Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest, Pf.: 92

<< >>

Partnereink

CEP® Passzívház Expo

Social Media

Kiemelt cikkeink

Rácsostartó

Vékonyfalú acél profilokból

Kotormán István

Kőzetgyapot

A szálas hőszigetelések új generációja

Lestyán Mária

Könnyűbeton

Erkélyépítés

Liapor

Iparosított építési móddal készült oktatási intézmények humán és műszaki szempontú felújítása – 1

csütörtök, október 13, 2011 @ 12:10 DE. Author: Révúti Károly
Szerző: Horváth Imréné dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök, okleveles mérnöktanár, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magasépítési Tanszék barati.ilona@met.bme.hu
 
 
Jelen cikk az iparosított technológiával épült oktatási intézmények egyre sürgetőbbé váló komplex felújítására hívja fel a figyelmet. Az oktatási-nevelési intézmények a lakónegyedek szerves részét képezik, fontos társadalmi központjai az adott településrésznek. A szerző műszaki és neveléstudományi területen folytatott tanulmányai, mérnöki, valamint oktatási tevékenysége során szerzett tapasztalatai egyaránt hozzájárultak a felújítás humán és műszaki szempontjainak meghatározásához, azok rendszerezéséhez. A cikk olyan németországi oktatási épületeket is bemutat, amelyek a teljes körű felújítás után a településrész középületeként fontos társadalmi funkciót töltenek be, működésük energiahatékony, megfelel a passzívházszabvány követelményeinek.

Kulcsszavak: iparosított építési móddal készült oktatási intézmények, a felújítás humán és műszaki szempontjai, követendő példák, hazai lehetőségek.

BEVEZETÉS

Valójában csak néhány éve vett igazán lendületet a panelházak felújítása, bár az első energiamegtakarítást előtérbe helyező, korszerűsítésre irányuló program már a Széchenyi Terv keretén belül, 2001-ben elindult. Az utóbbi években tapasztalható fellendülés oka, hogy szaporodtak az államilag meghirdetett pályázatok és az európai uniós projektek, amelyek panelos lakóépületek felújítására (főként energetikai korszerűsítésére) ösztönzik a kisebb-nagyobb lakóközösségeket, társasházakat és az önkormányzatokat (Panelprogram; LFP-2008-LA-2; Ökoprogram; NEP-2009-LA-2). 2011 elejére néhány nagy léptékű, eredményesen lefolytatott korszerűsítés be is fejeződött. Példaként álljon itt a III. kerületi Faluház, amelynek felújítását 2010-ben szinte minden építéssel foglalkozó szaklap bemutatta, és számos konferenciaelőadás témája volt (pl. CEP® Clean Energy & Passive House Expo Nemzetközi Kiállítás és Konferencia; 2010. október 28., Budapest).

Kevesebb figyelmet kapnak azonban azok a középületek, amelyek a lakosság kiszolgálására, művelődésére, orvosi ellátására épültek, holott ezek felújítása, gazdaságos működtetése nálunk is időszerű, égető probléma. Jelen cikk az iparosított technológiával épült oktatási-nevelési intézmények felújításának szükségességére, a felújítás humán és műszaki szempontjaira fókuszál.

A cikk utolsó fejezetei két németországi oktatási intézmény átalakításának rövid ismertetésével kívánnak hozzájárulni a figyelmet érdemlő best practice lista bővítéséhez. A német projektek tanulmányozását az Épületek energiahatékonysága; Made in Germany elnevezésű szakmai út tette lehetővé. A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az egykori NDK területén található iparosított technológiával épített intézmények és lakóépületek komplex felújításáról előadás-sorozatot, valamint épületlátogatásokat szervezett az építés különböző területén dolgozó szakemberek, tervezők, kivitelezők, hatósági szakemberek és egyetemi oktatók számára, azzal a céllal, hogy a felújítás sajátosságait bemutassa.

MAGYARORSZÁGI LAKÓTELEPEK OKTATÁSI INTÉZMÉNYEI

S z e r k e z e t i  á t t e k i n t é s

Az első panelos lakóépületek átadása Magyarországon az 1960-as évekre datálódik. A technológia alkalmazása néhány év múlva vált széles körűvé (Ferkai, 2005). A paneles lakóépületek többsége térbeli sejtes rendszert alkotó módon és leggyakrabban háromrétegű homlokzati falpanel alkalmazásával épült. Kisebb városokban (Dorog, Paks) éppúgy megtalálhatók ezek az épületegyüttesek, mint a főváros kerületeiben. Az 1970-es években, illetve az 1980-as évek elején iparosított technológiával épült negyedekbe költöző családok összetétele miatt a lakótelepek kivétel nélkül iparosított technológiával kivitelezett bölcsődéket, óvodákat, általános iskolákat is kaptak (1. és 2. kép).

1. kép: Általános iskola és gimnázium, Budapest

Az oktatási intézményekben a nagyobb összefüggő terek kialakíthatósága érdekében az előregyártott vasbeton vázas rendszerű és homlokzati falpanelekkel épített típusok terjedtek el. Egyes esetekben azonban a sejtszerű, cellás rendszer falelemeit is felhasználták, pillérekkel, oszlopokkal, mestergerendákkal kiegészítve azokat, vegyes rendszert hoztak létre.

2. kép: Általános és szakiskola, Budapest

D e m o g r á f i a i   a d a t o k

Az iparosított technológiával épített intézmények többsége lakótelepeken található, ezért röviden a társadalmi környezet vizsgálatára is ki kell térni. A panellakások száma ma közel 600 ezer, a lakók száma a kezdeti beköltözések után 10-20 évvel csökkent ugyan (a gyerekek felnőnek és elköltöznek, illetve a fiatal házasoknál kevesebb a gyermek), de a becslések alapján ma is kb. 1,4 millió.

Oktatási intézmények építése, működtetése esetén a vizsgált időszakban született gyermekek száma fontos adat. A népszaporodást tízéves ciklusokban bemutató táblázatban látható, hogy az élveszületések száma az 1970-es években volt a legmagasabb, és ezt követően drasztikusan visszaesett. A KSH adatai szerint 2009-ben 96 ezer, 2010 első tíz hónapjában 75 ezer gyermek született (1. táblázat, KSH, 2010).

A lakossági korösszetétel is jelentősen megváltozott az utóbbi 30 évben (2. táblázat, KSH, 2010). Hazánkban 1980-ban a 0-14 éves korcsoport az össznépesség 21,9%-át tette ki, míg a 60 év felettiek az össznépesség 17,1%-át. A 2005-ben lefolytatott népszámlálás adatai alapján a 0-14 éves korcsoport az össznépességnek már csak a 15,6%-át képviselte, a 60 éven felüliek aránya ellenben 21,4%-ra nőtt (KSH, 2005). Az alacsony születési számok és a születéskor várható hosszabb élettartam miatt az idősebb korcsoportok arányának fokozatos növekedése prognosztizálható.

Az oktatás alsó- és középszintjén megjelenő gyermekek létszáma tehát demográfiai adatokkal bizonyítottan kisebb, mint a korábbi évtizedekben, és az eltelt időszakban az oktatási-nevelési módszerek is változtak. Mindkét tényező jelzi; nem halogatható tovább az oktatási épületek komplex felújítása.

A rendszerváltás előtti városi, kerületi tanácsok és a mai önkormányzatok, alapítványok, fenntartók – a mindenkori anyagi forrásokhoz mérten – igyekeztek/igyekeznek megoldani az épületek karbantartását, de átfogó, teljes körű, funkcionális és műszaki teljesítőképességet egyaránt növelő felújításra nagyon kevés esetben kerülhetett sor. Az intézmények többsége szinte eredeti külsővel-belsővel működik ma is.

Az oktatási intézmények a városrészek, a lakótelepek magját képezik. Az épületek általában több funkciót látnak el, még akkor is, ha csak egyszerűen általános iskola céljára épültek. Sok kisvárosban az iskolaépület rendelkezik a legnagyobb befogadóképességű teremmel (tornaterem), amely rendezvényeknek ad otthont. Az iskolai könyvtár is lehet nyitott, mindenki számára elérhető. Nem ismeretlen az sem, hogy az iskolai sportlétesítményeket délutánonként a lakosság is használja. Az épületegyüttes közéletben betöltött szerepe elvitathatatlan tehát.

Az intézményeket körülölelő lakótelep gyermeklétszámának csökkenése a jelenlegi adatok alapján megállíthatatlannak tűnik. A már eddig is bekövetkezett létszámcsökkenésre utalnak egyes iskolaépületek használatának, funkciójának változásai. Tanúi lehetünk annak, hogy egykori általános iskola bizonyos részeit már más intézmény foglalja el, például pedagógiai szolgáltatóközpont, dolgozók általános iskolája, dolgozók gimnáziuma, vagy nyugdíjasok napközi otthona.

A lakótelepi iskolák tehát a lakóközösségek, városok lakóinak kor szerinti összetétele, és az oktatási-nevelési módszerek, szokások változása miatt is megértek a komplex felújításra. Mit jelent egy ilyen beavatkozás az épület és a környezet életében? Egy átgondolt tervezési és sikeres kivitelezési munka után a lakóközösség új oktatási intézményt és közösségi programokra alkalmas, gazdaságosabban működtethető épületet vehet birtokba.

A  k o m p l e x   f e l ú j í t á s   t e r ü l e t e i,   f e l a d a t a i

Az oktatási és nevelési intézmények felújítása a lakóépületek felújításához hasonló részfeladatokból áll. A beavatkozás igénye a különböző területeken bekövetkező tönkremenetel, illetve avulás miatt lép fel, így ennek megfelelően a munka humán és műszaki szempontokat figyelembe vevő feladatrészeket foglal magában.

Az alábbi felsorolás a komplex felújítás fentiek szerint csoportosított lépéseit ismerteti.

Humán aspektusból szükséges feladatok: funkcionális átalakítás; akadálymentes közlekedés biztosítása; kényelmi berendezések, eszközök beépítése, kialakítása; a külső megjelenés javítása, az épület közvetlen környezetének formálása.

Műszaki szempontok alapján elvégzendő feladatok: tartószerkezeti vizsgálat, megerősítés; energiahatékonyságot javító intézkedések: épületszerkezeti és gépészeti felújítás.

A funkcionális átalakítás igénye az erkölcsi avulásnak nevezett folyamat következményeként lép fel. A rendeltetés megváltozása a belső tér új szempontok alapján történő átrendezését igényli. Napjainkban a közoktatási intézményeknél biztosítani kell a korábban még szakmai körökben sem igazán ismert kompetenciaalapú képzésre alkalmas tereket és eszközöket, a hatékony oktatáshoz megfelelő kisebb befogadóképességű csoportszobákat, a helyi szükségletekre és a mindenkori településszerkezetre épülő szolgáltatásokat (pl. mozgássérültek iskolája, egész napos iskola, szakkörök, klubok). Mindennek az a célja, hogy a gyermekek minőségi oktatásban részesüljenek, és a szülők az iskolán keresztül a település közéleti vérkeringésébe be tudjanak kapcsolódni.

Az emberi környezet, és ezen belül az oktatási környezet akadálymentessé alakítása a harmadik évezredben alapvető követelmény. Az intézmények akadálymentes átalakításának célja az esélyegyenlőség biztosítása. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók és a mozgásukban akadályozottak (szülők és tanulók egyaránt) az intézmény által felkínált minden szolgáltatást ki tudjanak használni. Ez az átalakítás az iskolai kudarcok csökkentését és a tanulmányok eredményes befejezését segíti elő.

Biztosítani kell a korábban még nem igényelt vagy ritkábban nyújtott kényelmi szolgáltatások helyét is. Legyenek ruhatárak (különösen kabinetrendszerű iskolában), pihenőszobák, szülői várók (megteremtve az utcán várakozás alternatíváját a kisgyermekes szülők számára), tágas, rendezett öltözők, mosdók, zuhanyozók, amelyeket mozgássérült és nem mozgássérült személy egyaránt használhat.

A természetes és az épített környezet egyaránt hatással van az emberi szervezetre, az emberi pszichére. A belső terekben alkalmazott anyagok élettani hatásával és azok kölcsönhatásával az épületbiológia foglalkozik. Ez a fiatal tudományág ma még kevesebb teret kap, mint általában a belsőépítészet, de ezen a téren is megindult az igények feltárása és a lehetőségek megteremtése (pl. formaldehidmentes ásványgyapot hőszigetelő anyagok gyártása, alkalmazása). Kapcsolódik a témakörhöz az ökologikus szemléletű átalakítás fogalma. Az ökológia az élőlények összetett rendszereinek és az élettelen környezeti elemeknek mint élőhelynek a kölcsönösségi viszony alapján működő hatásrendszereivel foglalkozik, így biztos és követendő alapokat ad az összhang megteremtéséhez.

Egy másik, ugyancsak új tudományterület, a környezetpszichológia szerint minden, ami körülvesz minket, érzelmeket vált ki belőlünk. Az ember és környezetének kölcsönhatása pszichológiai kérdés. A lakókörnyezet lepusztulása, elsivárosodása a látható jeleken kívül is problémát jelent. A környezetpszichológia szerint a fizikailag mérhető és biztosítható feltételek teljesülése mellett is felmerül a kérdés: biztosított-e az ember számára szükséges pszichikai környezet is? Művelődésre, kulturálódásra, társadalmi közszereplésre motivál-e környezetünk, elősegíti-e a kiegyensúlyozott családi életet, vagy éppen ellenkezőleg hat? Az épület külső megjelenése és közvetlen környezetének formálása a hagyományos esztétikai szempontokon túl tehát újabb aspektusból is értékelendő. Az említetteket komoly tényezőként kell kezelni, és a lakótelepek közlekedési útvonalainak csomópontjában található oktatási intézmények arculatára, az általa hordozott üzenet miatt nagy figyelmet kell fordítani. A barátságos megjelenésű, jó állapotú, parkos környezetben lévő és programokat hirdető, élő épületek pozitív hatással vannak a városrész vagy település lakóira. Az építészeti felújítás jó minőségű, környezetbarát anyagok, harmonikus színek, formák használatával sokat tehet mindezért.

A szakemberek és a téma iránt érdeklődők előtt ismert, hogy a 30-40 évvel ezelőtt átadott panelépületek állékonysága, teherbírása ma is megfelelő. Statikai vizsgálatok alapján további évtizedekre is biztonságosnak és alkalmasnak ítélik őket, várható élettartamuk 100 évre tehető (Csermely, 2005), így sok esetben a teherhordó szerkezet ellenőrzése után a másodlagos szerkezetek áttervezése, átépítése zöld utat kaphat.

Az épületek energiahatékony működtetésének kötelezettsége a7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az Európai Parlament és a Tanács 2010/ 31/EU irányelve alapján hazánkban is kötelezettséget ró a fenntartókra és az építtetőkre. Az oktatási épületekre vonatkozóan az összesített primer energetikai jellemzők követelményértékei az épület fűtött belső légtérrel érintkező határoló felülete és a fűtött térfogat arányában grafikonról leolvashatók, és betartandók.

A szigorú szabályok építészeti, épületszerkezeti beavatkozásokat is kívánnak: hőszigetelő rétegek beépítését a külső homlokzatra, a tetőfödémre, a lábazatok környezetében, a földszinti padlóba, és a nyílászárók cseréjét.

A követelmények teljesítése a 30-40 éves gépészeti rendszerekkel és az erősen amortizálódott berendezésekkel nem lehetséges. Az energiaforrások közül a megújulók használata vagy a fosszilis energiahordozók megújulókkal történő kiegészítése kívánatos, hiszen az Európai Unió Megújuló Energia Direktívája szerint Magyarországnak 2020-ig a teljes energiafelhasználás mintegy 13%-át megújuló energiából kell fedeznie. Ezt az értéket úgy lehet elérni, ha ez a szempont új építésnél és felújításkor is érvényesül.

Az épületek belső klímája (hőmérséklet, páratartalom, levegőminőség) a szervezetre kedvezőtlen hatással lehet, ezért az épületfizikai tervezésnek erre is ki kell térnie. A megfelelő komfortviszonyok biztosítása sok esetben csak új gépészeti (klíma, vagy szellőztető) rendszer beépítésével valósítható meg.

Magyarországon az iskola működése jellemzően ősztől kora nyárig tart, ennek ellenére a termek homlokzati nyílászárókon át történő túlzott felmelegedésének védelméről is gondoskodni kell, hiszen a többcélú használat eredményeként a nyári hónapokban is folyhat tevékenység a termekben.

KÖVETENDŐ PÉLDÁK NÉMETORSZÁGBÓL

Németország panelépület-állományának átlagéletkora magasabb, mint a magyarországié, így a felújításokat is előbb kezdték. Berlin tekinthető a panelfelújítás élharcosának, de a régi NDK kis- és nagyvárosai is sokat tettek a lakótelepek élhetővé tétele érdekében. Nem ismeretlen megoldás a beépítési sűrűség mérséklése egy-egy panelépület lebontásával, az azonos magasságú, monotonon ismétlődő épületek különböző szintmagasságúra történő visszabontása, látványos, egyedi bejáratok kialakítása, tetőkertek létesítése, a homlokzatokhoz rögzített, független vázszerkezetre szerkesztett erkélyek, télikertek, illetve új felvonók építése.

P i l o t p r o j e k t   C h e m n i t z b e n.  A  p r o j e k t   e l ő z m é n y e i

Az előre gyártott vasbeton váz és vasbeton harántfalas tartószerkezeti elemekkel is rendelkező, 60 cm szélességű födémpanelekkel és könnyűbeton homlokzati falpanelekkel épült gyermeknapközit 1976-ban adták át Karl-Marx-Stadtban. Az épületegyüttes mai környezetében láthatók még az egykori NDK városokra jellemző paneles lakóépületek (3. és 4. kép), amelyek egy része már felújításra került.

3. kép: Karl-marx-stadti (chemnitzi) építkezés a 70-es években (középület lakóépületekkel körbefogva)

A chemnitzi óvoda felújításának terve elsősorban a funkcionális igények megváltozása miatt fogalmazódott meg. A fenntartó először a belső terek átépítését tűzte ki célul, de az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Szászország pályázatán elnyerhető támogatás reményében ezt a tervet rövid időn belül átdolgozták, és pilotprojektként egy passzívház-követelményeknek megfelelő épület tervét nyújtották be. A pályázat nyert. Az átépítéshez anyagi forrást biztosított a Passzívházak Szászországi Innovációs és Gyakorlati Szövetsége is.

4. kép: Az óvoda környezetében lévő épület

Az épületegyüttes az 1976-os átadáskor két nagyobb egységből és egy földszintes összekötő nyaktagból állt. Az elrendezés kb. kelet-nyugati hossztengelyű volt. A nagyobb egységek alagsorral, földszinttel és egy emeleti szinttel rendelkeznek (5. kép), lapostetős kialakításúak. A déli oldalon a foglalkoztatószobákhoz nagy felületű nyílászárók biztosítják a természetes fényt, az északi oldalon kisebb méretű ablakok vannak. A végfalak zártak, nyílás nélküliek. Az épület viszonylag „kompakt”, a fűtött alapterület és a határoló felületek aránya kedvező.

5. kép: A napközi otthonos óvoda, felújítás előtt (Forrás: Uwe Kluge előadása, 2010)

F u n k c i o n á l i s   á t é p í t é s,  a k a d á l y m e n t e s í t é s

Az átépítés során a nyaktagot integrálták a termikus burokba, és emeletet építettek rá (6. kép). Ezzel segítették az energiahatékony működtetést is, és egy jól használható teremhez jutottak. Ezt a helyiséget többcélú közösségi térré alakították. A többcélú közösségi tér központi szerepet tölt be, mindkét épületszárnyból megközelíthető, egyaránt alkalmas mozgásos játékokra, bábszínházi előadásra, ünnepségek megtartására, szülői fórumra (7. kép).

6. kép: A földszintes nyaktag tetőterasza, amely a felújításkor beépült

7. kép: A többcélú helyiség építészetileg és szerkezeti kialakításában is jelentősen eltér a megszokott panelmegoldásoktól

Az épület déli homlokzata elé előre gyártott vasbeton alaptesteken nyugvó teraszrendszer épült. Ezzel az utólagos hozzáépítéssel több feladatot is megoldottak:

  • a terasz funkcionálisan jól működő tér, kedvező időjárás esetén a foglalkoztatószobák bővítményeként használható, hiszen mindegyikből megközelíthető az új, passzívházszabványnak megfelelő nyílászárókon keresztül;
  • az épület egyik szárnya mozgáskorlátozott gyermekek napközije, ezért a teraszok mellett egy nagy helyigényű rámparendszert építettek, amely a teraszokkal együtt a különböző eszközökkel közlekedő gyermekek számára a menekülő útvonal szerepét is betölti (8. kép);
  • a terasz alkalmas a déli homlokzat felmelegedésének csökkentésére, s ezzel a kellemesebb komfortérzet biztosítására;
  • az emeleti terasz tetőzete napkollektoroknak ad helyet, az így előállított hőmennyiség a melegvízszolgáltatáshoz szükséges hő 35%-át adja.

8. kép: Az épület átépítés, felújítás közben (Forrás: Uwe Kluge előadása, 2010)

A tervezés gondosságát mutatja, hogy a belső ajtókat kicserélték a kisgyermekek megóvása érdekében (9. kép). A nyíló szárny és a tok között műanyag profil akadályozza meg a kezek véletlen vagy szándékos becsúsztatását.

9. kép: A bal oldalon lévő tok és a nyíló szárny közötti, nyitáskor előbukkanó (fehér) védőprofil

A  m ű s z a k i   á l l a p o t j a v í t á s a,  i l l e t v e   a z    e n e r g i a h a t é-   k o n y s á g   é r d e k é b e n   v é g z e t t   á t a l a k í t á s o k

Az épület új attikát kapott, amely a homlokzatra elhelyezett hőszigetelési rendszer, valamint a tetőfödémre elhelyezett hőszigetelések közötti hőhídmentes kapcsolat kialakítását is lehetővé teszi. A külső nyílászárók cseréje a passzívház-követelményeknek való megfelelés miatt elengedhetetlen volt. Az alkalmazott ajtók és ablakok GEALAN termékek (10. kép).

10. kép: S7000 IQ profil passzívház-követelményekre kifejlesztve 1 - Kemény PVC-profil; 2 - Háromrétegű üvegezés; 3 - Porszórt alumínium vértezet; 4 - Műanyag kapcsolóprofil; (Forrás: www.gealan.de)

A felújításhoz szükséges támogatást csak a gépészet teljes megújításával, és megújuló energia használatával lehetett elnyerni. Ezért a már említett napkollektorokon kívül talajkollektoros, föld-levegő hőcserélő berendezést is beterveztek. A friss levegő beszívása a terasz alatt történik (11. kép), a vezetékeket a most épült terasz alatti területen, az előre gyártott alaptestek között helyezték el. Télen a levegő a földhő hatására már előmelegítve jut a hőcserélőhöz, nyáron pedig a melegebb külső levegő hűtését oldja meg a földbe fektetett vezeték.

11. kép: Friss levegő beszívása a terasz alatt

Két közepes légáramlási sebességű hővisszanyerős szellőzőberendezést állítottak be, amelyek az őszi és tavaszi időszakban a helyiségek kellemes hőmérsékletét biztosítják. Az épületen belüli légcsatornákat a vasbeton födémek alatt, a helyiségek falainál alakították ki. (A belmagasság ezeken a helyeken mintegy 220 cm-re csökkent). A használt levegő kifújása a teraszok előtt történik, látványos, képzőművész által tervezett, festett csöveken keresztül (12. kép).

12. kép: Képzőművész tervei alapján festett szellőzőcsövek az épület vidámságot, derűt sugárzó tartozékai

A téli napokban egy kisebb teljesítményű, távhőszolgáltatást biztosító központot is igénybe kell venni, amely a foglalkoztatókban elhelyezett radiátoros fűtéssel biztosítja a reggeli kezdő hőmérsékletet. Az épületben konyha és fazekasműhely (agyagozó-kerámiakészítő műhely) is működik, amelyek energiaellátása külön feladatot jelentett az épületgépész számára.

A z   é p ü l  e t f e l ú j í t á s   l e g f o n t o s a b b   a d a t a i

A hasznos alapterület: 1680 m2. Az átépített tér: 7527 m3. Új hőszigetelésként PS habot építettek be:

  • a tetőfödémre 30 cm vastagságban (a teljes rétegrendre) U = 0,129 W/m2K;
  • a homlokzatra 30 cm vastagságban (a teljes rétegrendre) U = 0,097–0,126 W/m2K;
  • az alagsori padlóba 4 cm vastagságban (a teljes rétegrendre) U = 1,303 W/m2K.

Alkalmazott új nyílászárók: GEALAN termékek:

  • műanyag tokszerkezet alumínium vértezettel, Ukeret = 0,82 W/m2K;
  • háromrétegű üvegezés Uüveg = 0,70 W/m2K.

Az energiaszükséglet biztosítását 24 m2 napkollektor is segíti. A napkollektor a meleg víz előállításához és a fűtési rendszer támogatásához is hozzájárul.

Fűtési hőszükséglet a felújítás után: 14,4 kWh/m2a.

Az épület primerenergia-szükséglete: 113,7 kWh/m2a.

A  p i l o t p r o j e k t  „C h e m n i t z”  r ö v i d   ö s s z e f o g l a l á s a

A felújítás komplexitását igazolja a csoportszobák átépítése, a szakköri helyiségek és a többcélú terem kialakítása, de idesorolható a védelmi eszközöket is tartalmazó új ajtók elhelyezése is. Az átépítéssel teljesültek az akadálymentesítésre és a tűzvédelemre vonatkozó előírások.

Az energiahatékony működtetésre történő átállást az új hőszigetelés beépítésén túl a napenergia és a földhő használata is elősegíti (Kluge, 2010). A fűtési hőenergia szükséglete a felújítás előtti érték tizedére csökkent, és a 2006-os átadás óta minden évben a passzívházszabvány követelményértéke alatt maradt. Az épület kellemes, barátságos megjelenésű, a városlakók körében kedvező fogadtatásra talált.

A cikk kapcsolódik a Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen című projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az ÚMFT TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.


Be Sociable, Share!

parajumpers pas cher parajumpers pas cher tn pas cher nike tn pas cher louboutin pas cher louboutin pas cher hogan outlet hogan outlet hogan outlet hogan outlet hogan outlet moncler outlet moncler outlet moncler outlet online moncler outlet online moncler outlet online woolrich outlet woolrich outlet moncler outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose saldi golden goose saldi