Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest, Pf.: 92

<< >>

Kiemelt cikkeink

Rácsostartó

Vékonyfalú acél profilokból

Kotormán István

Kőzetgyapot

A szálas hőszigetelések új generációja

Lestyán Mária

Könnyűbeton

Erkélyépítés

Liapor

A zöldtetőguru – Riport Bellavics Lászlóval

szerda, október 12, 2011 @ 09:10 DE. Author: Révúti Károly

Osztroluczky Miklós mosztro@gmail.com

A fák, virágok, növények igéző kertésze – mondta róla Vadász György Kossuth-díjas építész. A leányfalui kertész gyermekkori álmát valósította meg, huszonhat éve dol-­gozik növényekkel, és harmó­niában él a természettel. „Költséghatékonyan szaksze-­rűnek lenni!” – ezt tartja kö­zel három évtizedes szakmai pályája legfőbb erősségének.

– Hogyan lettél zöldtetőépítő?

– Kezdjük az elejéről. Egy kis zsákfalu­ban nőttem föl, Nagytilajban, ahová 1956 után száműzték a családot. Nem volt sem orvos, sem pap, sem rendőr; apám volt az iskolaigazgató és édes­anyám a tanítónő, ők képviselték az értelmiséget. A Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen szereztem dip­lomát 31 évvel ezelőtt. Első munka­helyemen válaszút elé kerültem: kerületvezetőt csináltak volna belőlem, de ehhez be kellett volna lépnem a pártba. Nemet mondtam. Így lettem az akkori törvények szerint „közve­szélyes munkakerülő”. Több mint három hónapig feketén árultam Esti Hírlapot a fővárosban, aztán rakodó­munkás voltam egy darabig, végül ’83-ban magánvállalkozó lettem. A lapátot meg tudtam fogni, hiszen rengeteget kellett kapálnom diák­ként apám mellett a két hold peda­gógusföldön, a kukoricásban vagy a téesz szőlőjében. Aztán tájépítő és szolgáltató gmk-t alapítottam. Négy évig járdaépítéssel foglalkoztam, rengeteg fizikai munkát végeztem, majd 1987-ben kert- és földmunkás kisiparosként is debütáltam. Ebből később egyéni cég lett, majd 1993-ban kft., innét származtatható a jelenlegi cégem, a Fito-System.

Az első jelentősebb kertépítési mun­kám a Hélia Hotel parkjának megépí­tése volt 1989-ben. Még ebben az év­ben találkoztam a zöldtetőépítéssel. Tagja voltam azon keveseknek, akik először hallottak a zöldtetőépítésről az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. Egy bádogos barátom jóvoltából kevered­tem oda, és rá két évre, 1991 őszén élesben is megmérettem mint tetőkertépítő. A Gellérthegy Gyöngye elnevezésű, skandináv stílusú lakó­parkon kétezer négyzetméter inten­zív és ezer négyzetméter extenzív zöldtetőt kellett építenünk. Addig három-négy zöldtető épült az ország­ban, de ezek összesen sem érték el a nyolcszáz négyzetmétert. Büszkeség­gel tölt el, hogy az első tetőkertünk tíz évvel később, a ZÉOSZ Zöldtető Pályázat 2002 megmérettetésen a maximális száz ponttal lett első. Ugyanezen a pályázaton extenzív zöldtető kategóriában a tízéves zöld­tetőnk harmadik helyezést ért el. Az igazat megvallva, ezt a harmadik helyezést többre tartom, mivel a minimális négy-öt centi vastag ültető­közeggel készítettem. Igazi „beállt” extenzív zöldtető, amely évek óta ápolás nélkül, kitűnően működik.

– Persze nem csak két alkalommal szereztél elismerést a szakmától. Összeszámoltam a honlapodon, hogy a mai napig összesen 12 díjat kaptál az ÉMSZ, illetve a ZÉOSZ pályázatain: nívódíjat, kategóriadíjakat, különdíja­kat és dobogós helyezéseket. Az utolsót idén, amikor zöldtető különdíjat nyer­tél az ÉMSZ Év Tetője 2010 pályázatán.

– Ez a Budapesti Központi Szenny­víztisztító Telep hatalmas, 22626 m2 alapterületű tetője, ahol az extenzív zöldtetőt ládákba telepített fák teszik változatossá. Éppen az ilyen zöldtetők hasznosak, hiszen a növények által ter­melt oxigénnel és a levegőben szálló por megkötésével fontos szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly javításában.

– Helyben vagyunk. Ezeket a hatáso­kat mindenki ismeri, de szakértői és tervellenőrzési tevékenységem során is tapasztaltam, hogy elég kevesen értenek a zöldtetőkhöz. Ráadásul a zöld felépítmények a tetőfödémek hő- és vízszigetelése fölé kerülnek, ami egy másik műfaj. Zavar mutatko­zik tervezői szinten a zöldesített tető­szerkezetek helyes rétegfelépítésével kapcsolatban is.

– Pontosan ezért fogtam bele az alap­ismeretek internetes terjesztésébe a Zöldtetőguru honlapon, ami egy kom­munikációs eszköz az újabb termé­kek és fejlesztések átadására. Ezen a tervezők, kivitelezők és laikusok is általános tanácsokat kapnak a zöld­tető-rétegfelépítések helyes megvá­lasztásához, a tetőfelújítások során létesíthető zöldesítésekről, a kivite­lezés és utómunkálatok feltételeiről és módjáról is. Utóbbi azért fontos, mert a zöldtetők kivitelezéséhez szükséges építésvezetői tudásra csak a gyakorlatban, sokszor hosszú évek során – tanulópénzek árán – lehet szert tenni. E tanulási folyamatot kí­vánom lerövidíteni, és felhívni a fi­gyelmet a tetőkertépítés zsebbevágó kérdéseire, azokra a munkaszervezési folyamatokra, amelyek ismerete nélkülözhetetlen egy sikeres zöldtető­projekt lebonyolításához. És persze a hírlevelek száma hétről hétre nő, még csak a kezdetnél tartunk.

A Zöldtetőtervezés honlapon az ál­talam kimunkált ökotudatos FITO TECH zöldtetőrendszerről olvashat­nak az érdeklődők, amelynek minden komponense egy zárt biológiai vagy technikai körforgásba illeszthető. Ez az új építészeti-tájépítészeti megoldás garantálja, hogy a zöldtető vegetációs rétegében felhasznált összes alapanyag részben vagy egé­szében újrahasznosított, újra hasz­nosítható. A honlapon különböző extenzív zöldtetőtípusok műleírása, csomóponti metszetei, műszaki adat­lapjai, költségvetési kiírásai is hozzá­férhetők, és szakmai tanácsadás is felkínált.

– Ebből az következik, hogy felhagysz a zöldtetők építésével? Gondolom, az ismeretterjesztésnek PR-értéke is van, de végül is egyfajta tanítás, ami ezeken a honlapokon olvasható és hallható is, hiszen minden hírlevél „hangos”.

– Nyilván nem teljesen, de az utóbbi években szerzett keserű tapasztala­tok – már ami a munkák ellenértéké­nek kifizetését illeti – erre mutatnak. Vagyis részben a zöldtetőépítés fogalmait és megoldásait terjesztem a tervezők részére. Tervezői szinten kell együtt látni a tetőszigetelés és a zöldtető építését, és tudatosítani kell, hogy bizonyos megoldások – pél­dául a fordított rétegrendű intenzív zöldtetők – kevéssé alkalmasak épü­letfizikai és állagvédelmi szempont­ból. A kivitelezők részére pedig a tech­nológiát, a garanciát és a műveze­tést „adom el”, hiszen egy jól terve­zett extenzív zöldtető építéséhez esetenként már nincs is szükség ker­tészre.

 

– Erre bizonyosan nagy szükség van, hiszen több esetben tanúja voltam zöldtetők gyors „halálának”.

– Valóban, de ezek éppen a hozzá nem értés eredményei. Nagyon fontos a vékony ültetőközeg anyagának, összetételének és a növényzetnek a helyes megválasztása és a zöldtető „utókezelése”. Egyedül én használom az egyrétegű extenzív zöldtetőt, ami­kor maga a kétféle frakcióból álló, 10 cm vastag, jó vízmegtartó és víz­elvezető képességű, maximum 4% szervesanyag-tartalmú ültetőközeg tölti be a drénréteg szerepét is, miközben biztosítja a helyes pára­diffúziós működést. Ez különösen a fordított rétegrendű tetőknél jó megoldás.

Ami a növényzetet illeti, évek alatt kiszelektáltam azt a hat sedumfajtát, amelyek minden körül­mények között alkalmasak. Ez azon­ban nem elég, az első két évben a tápanyag-utánpótlás igen fontos, e nélkül a növényzet halálra van ítélve. De persze nem mindegy hogy ez mi­kor, mivel és hogyan történik. Vagyis az extenzív zöldtetők építése és kar­-bantartása nem egyszerű feladat, külön szakma, sokirányú hozzáértést igényel, de ezt igazán csak hosszú évek tapasztalatai után lehet megszerezni.

– Próbálkoztál már tervellenőrzéssel is?

– Volt ilyen próbálkozásom. Azt java­soltam, hogy a projektet átvilágítom, és megmondom azt, hogy alternatív megoldásokkal, más anyagokkal mi­lyen megtakarítás érhető el, és cserébe a megtakarítás töredékét kérem szakértői díjként. A válasz az volt, hogy „majd a kivitelezők kitalálják”. Van erre egy csúnya példám is, amikor a javasolt megoldásommal 45 millió forintot takarítottak meg, de a mun­kát egy „elsőtetős” cég kapta meg. Talán az ilyen esetek miatt sem akarok a jövőben a kivitelezésben maradni.

– Van neked egy szellemes találmá­nyod, az „előre gyártott” extenzív zöld­tető, amikor a zöld felépítmény összes rétegét tartalmazó műanyag tálcák­ban előnevelt sedumokat lehet telepí­teni a tetőkre. Ezzel mi a helyzet?

– Igen, ez létezik, talán nem vagyunk elég ügyesek az eladásban. Elég munkaigényes az előállításuk, és köz­ben kiderült néhány nem túl lénye­ges apróság, amit ma már másként csinálnék. Egyébként az Egyesült Álla­mokban és máshol is ez egy bevált megoldás, lehet, hogy csak idő kér­dése a gyakoribb hazai alkalmazás.

– Évekig a ZÉOSZ elnöke voltál.

– Rengeteg munkát igényelt, és szerintem eredményesen csináltam. A tagok létszáma például 30%-kal meg­növekedett. Remélem, hogy az új vezetés folytatja ezt a tevékenysé­get, és előreviszi a zöldtetők ügyét.

 

– Ha nem a zöldtetőkkel foglalkozol, hogyan élsz?

– Hobbim a horgászat, szeretek túrázni, a hegyekben érzem igazán jól magam. Négy évvel ezelőtt voltam egy zarándoklaton, ahol hat nap alatt mentünk száznyolcvanhárom kilo­métert, egyik nap esőben, másik nap harmincöt fokos melegben, keresztül erdőn-mezőn, a Margitszigettől Mátraverebélyig; ez volt életem eddi­gi legnagyobb élménye. Aztán több mint húsz éven keresztül építettem úgy mások kertjét, hogy egy ötödik emeleti lakásban éltem. Négy éve ju­tottam odáig, hogy saját kertes há­zam lehessen. A szabadidőm jelentős részét leányfalui kertemben töltöm, és hatalmas öröm, hogy végre ma­gamnak építhetem, úgy, ahogy meg­álmodtam.

Be Sociable, Share!

parajumpers pas cher parajumpers pas cher tn pas cher nike tn pas cher louboutin pas cher louboutin pas cher hogan outlet hogan outlet hogan outlet hogan outlet hogan outlet moncler outlet moncler outlet moncler outlet online moncler outlet online moncler outlet online woolrich outlet woolrich outlet moncler outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose saldi golden goose saldi