Kiemelt cikkeink
Sikertelen tetőfelújítás
Egy többszintes lakóépület lapostetőjén járunk. A régi, kavicsolt bitumenes csapadékvíz-szigetelést 2008-ban felújították, ennek ellenére azóta a tetőfödém több helyen beázott.
1. kép
Ami a „felújítás” módját illeti, azt a következő képeken mutatom be.
2. kép
Új szigetelésként egy réteg 3 mm vastag, üvegfátyol betétes oxidbitumenes lemezt olvasztottak a gyöngykavicstól nem teljesen megtisztított felületre. A 2. képen jól látható, hogy a sérült, átlyukadt lemez alatti felület gyöngykavics-maradékos. Ilyen tönkremenetel – ami lépések hatására is keletkezhetett a kavicsok felett – összesen három helyen volt tapasztalható.
3. kép
A 3. kép a tető egy részletét ábrázolja. Látható, hogy korábban kísérleteztek a csapadékvíz-szigetelés „foltozgatásos” javításával – általában sikertelenül. Figyelemre méltó a javító lemezsávok felhordási módja az attikafalak koronájára úgy, hogy a lefedések vízorrbeszegését le sem kalapálták.
4. kép
A 4. kép jó képet ad a felújítási munka minőségéről: a lemezátlapolás felválásáról a faltőben. A szegélylemezt az attikafal lefedéséig vezették fel, ám ott nem rögzítették.
5. kép
Az 5. képen a falszegélyezések minősége figyelhető meg. Figyelemre méltó a szegélyek „tapaszolt” lezárása, amely módszert adaptálták a pozitív falsaroknál is. A lépcsőházat határoló profilüveg szerkezet térdfalára egyáltalán nem vezették fel a szigetelést.
6. kép
A 6. képen látható felépítmény szegélyezése egyenesen káprázatos. A szigetelőlemezek felvezetési módján és a lemezátlapolások minőségén túl felhívom a figyelmet a felépítmény pozitív sarkának szigetelésére is.
7. kép
A 7. képen látható, hogy egy sikeres pályázat nyomán már készül a homlokzati falak utólagos hőszigetelése expandált polisztirolhab lemezekkel. Persze csak „spórolósan” (a hőszigetelő táblák vastagsága 7 cm), tervek nélkül. Kérdés, hogy az újbóli tetőfelújítás során hogyan csatlakoztatják majd ezt – az egyébként meglehetősen labilisnak látszó – attikaelemek felső oldali hőszigeteléséhez. Ha ugyanis most a fallefedéseket lecserélik, az új bádogos szerkezet nem lesz alkalmas az attikafalak belső és felső oldali hőszigetelésének lefedésére.
Idetartozik, hogy bár ajánlatomban nem csak a tető és a tetőszerkezetek részletes felmérésére, a felújítási lehetőségek elemzésére, szakértői vélemény és részletes költségvetési kiírás elkészítésére vállalkoztam, a mindössze 2,5 mérnöknap-díjnak megfelelő pénzügyi ajánlatot túl borsosnak találták. Nyilvánvaló, hogy ez után az következik, ami sajnos az esetek döntő többségében. Jelentkezik majd 3-4 „Mekk mester”, akik felújítási tervek készítésére alkalmatlanok, csupán 1-2 oldalas, zavaros műszaki tartalom publikálására jók. A közös képviselő senkit nem kér fel az ajánlatok minősítésére, de kiválasztja a legolcsóbb ajánlatot. A lakástulajdonosok egy része úgy véli, hogy a közös képviselő összepaktált a nyertes vállalkozóval.
A nyertes vállalkozó beszerzi a piacon található legolcsóbb (gagyi) szigetelő- és kiegészítő anyagokat. Teheti, hiszen ajánlatában nincsenek rögzítve az anyagminőségek. Ajánlatot tesz a műszaki ellenőr személyére, amit a közös képviselő elfogad, hiszen nincs saját elképzelése, és még bízik a vállalkozóban (a továbbiakat a tisztelt olvasó fantáziájára bízom…).
Mivel felújítási terv nem készült, a nyertes vállalkozó a szerkezeti részletek kialakítását a „munkaminimum” elvén határozza meg. Szerencsés esetben van a csapatában legalább egy ember, aki már szigetelt tetőt korábban. A garanciális időben bekövetkezett károsodások okait a vállalkozó a tető nem rendeltetésszerű használatában látja, nem ismeri el saját hibájának. Jó esetben még foltozgat egy kicsit, hacsak nem szűnt meg a cége.
Néhány év múlva következhet a harmadik tetőfelújítás.
Osztroluczky Miklós
mosztro@gmail.com
Social Media